A szigetet ugyanis 1659 óta félévente más nemzet uralja: a pireneusi békeszerződés aláírása óta hol Spanyolországhoz, hol pedig Franciaországhoz tartozik, ezzel is jelképezve a két ország közötti békét és kölcsönös tiszteletet. A béke jelképének számító sziget néhány kilométerrel az előtt található, hogy a Bidasoa az Atlanti-óceánba ömlik. Bal partján Spanyolország (pontosabban Baszkföld) Irún nevű városa, jobbra pedig a francia Hendaye fekszik.
Az aprócska lakatlan szigeten 1659. november 17-én kötötték meg a békeszerződést, az uralkodókat személyes főmegbízottaik képviselték: Jules Mazarin bíboros, Franciaország főminisztere és Don Luis de Haro, Olivares hercege. A sziget közepén egy monolit kőoszlop őrzi a békekötés emlékét, s a két ország képviselői még manapság is itt adják át egymásnak a szigetet, ünnepélyes keretek között.
A pireneusi békeszerződés lezárta az 1635 óta folyó spanyol–francia háborút. Ez a háború még a harmincéves háború (1618–1648) keretében robbant ki 1635-ben, és folytatódott a Fronde nemesi felkelés teljes tartama alatt, és annak leverése után is. A békeszerződés nyomán Spanyolország számos területi engedményre kényszerült, és véget vetett az egy évszázad óta fennálló európai nagyhatalmi dominanciájának.